[spotter] Árvíz, árnyszínház és természetes fények
Az országimázs szempontjából a hirdetések mellett legalább ugyanakkora, ha nem még nagyobb szerepük van azoknak a független információknak, amelyek a hírekből vagy a populáris kultúrából származnak az adott desztinációról. De hogyan látott minket a világsajtó ezen a héten a politikai híreken túl?
A norvég Fram Film produkciós cég egy látványos videót készített a magyar fővárosról a By Natural Light sorozatának részeként. A magát Anti-Instagramnak nevező csapat természetes fényben kapta lencsevégre Budapest mindennapjait, amit "Budapest, a világ egyik legnagyszerűbb városa" hozzászólással tett közzé a studió Facebook-oldalán.
A világ vezető hírportáljai a Duna áradásáról adtak hírt, amiben többek között a Guardian, a BBC, a The New York Times, a The Independent, a Bloomberg, az Euronews és az Aljazeera videóriportot is közölt. Az árvíz mellett egy budapesti bikinis plakát képe is bejárta a világhálót, amit a Business Insider átmenetileg a világ legjobban elhelyezett hirdetésének kiáltott ki.
Eközben a brit bulvársajtó, köztük a Daily Mail a Britain's Got Talent tehetségkutató műsor győztes magyar csapatáról cikkezett. Az Attraction győzelme - akiknek a cikk szerint az elismerésért el kellett hagynia Magyarországot - meglehetősen megosztja a szigetország közvéleményét. Vannak, akik imádják a produkciót, sokan viszont felháborítónak találják, hogy a brit jelzőt címében is viselő tehetségkutatót tavaly egy kutya, idén pedig egy magyar csapat nyerte meg.
PSY kultúrára tanít
Nagyjából tavaly ilyenkor jelent meg, és robogott szökőárként végig az interneten PSY, a koreai "énekes-rapper" Gangnam Style című dala, amit a bemutatás után 49 nappal már minden idők legtöbbször megtekintett Youtube videójává kiáltottak ki. Bár egy kicsit megkésve, de ezt a hullámot próbálja meglovagolni Dél-Korea turisztikai hivatala, hogy a koreai popdíva népszerűségével vigye sikerre legújabb, az országot külföldön népszerűsíteni hivatott marketingkampányát.
A Wiki Korea elnevezésű kampány 6 darab televíziós spotból áll, melyekben PSY 15 másodperc alatt egy-egy, a koreai kultúrához kapcsolódó szóval igyekszik sokkolni a nézők frontális lebenyét, azzal a céllal, hogy - a pasta = Olaszország asszociációhoz hasonlóan - például a samgyeopsal vagy a banchan szóról mindenkinek Korea jusson eszébe. A kampány egy saját weboldalt is kapott, hogy tovább bővíthessék koreai tudásukat azok, akik a oktató jellegű videókkal nem elégszenek meg, és harcba szállhassanak a helyi celebritások társaságával kecsegtető, all-inclusive koreai nyereményútért.
Városnézés hajléktalanokkal
Világszerte szaporodnak az alternatív városnéző túrákat szervező cégek. A bűnügyitől a szociokulturálisig szinte már mindenféle tematikájú és előadásmódú városnéző séta létezik, egy angliai fiatalember viszont olyan ötlettel rukkolt elő, ami még a rendhagyó túrákhoz képest is szokatlannak mondható: a kíváncsi turistákat kalauzoló, hivatásos idegenvezetőket helyi hajléktalanokra cserélte. A bathi úriember ezt az ötletét készpénzre is váltotta, és olyan üzleti vállalkozást hozott létre, ami a gyógyfürdőiről híres brit városka legszórakoztatóbb sétáit kínálja, a kötelező látnivalókat olyan helyszínekkel és városi történetekkel kombinálva, amik a turisták előtt általában rejtve maradnak.
A hajléktalan sétákat szervező Secret City Tours koncepciója papíron teljesen kézenfekvőnek tűnik: a város turisztikai vonzerejét használni az elódázhatatlan társadalmi problémák megoldására. A megvalósítás viszont már korántsem ennyire pofonegyszerű. A nyilatkozatok szerint ugyanis nem zajlik teljesen zökkenőmentesen a fedél nélküliek integrálása, annak ellenére, hogy a képzésükben egy helyi színésztársulat és egy munkaközvetítő ügynökség is részt vállalt. A képzési program kezdetben három hajléktalannal indult, a végéig ugyanakkor már csak egy jutott: Alex, akinek a túra segítségével sikerült kitörni a hajléktalan létből, és legyőzni a tudatot - amivel szerinte még a fedél nélküliségnél is nehezebb megbirkózni -, hogy az utcára kerülve gyakorlatilag láthatatlanná vált az emberek szemében.
Nevezzük át Izlandot is!
Mit tehet egy ország, ha összeomlik a bankrendszere, az infláció és a munkanélküliség az egekbe szökik, illetve egy olyan vulkáni hamufelhőt szabadítanak a világra, amitől a fél Atlanti-térség légi közlekedése hetekre megbénul? A válasz egyszerű: csupán át kell nevezni az országot.
Legalábbis ezt a receptet engedte sejtetni az izlandi kormányzat felvetése, amiről kezdetben még a helyiek sem tudták eldönteni, hogy valóban komolyan vehetik-e. A dologról később persze kiderült, hogy nem más, mint egy ügyes marketingcsel, amit a szigetország turisztikai hivatala, a VisitIceland vetett be, hogy levakarja Izlandról az ország nevéből adódó jeges asszociációkat és felkeltse az érdeklődést az északi desztináció iránt.
A kampányt egy verseny formájában tavaly szeptemberben jelentették be, deklaráltan azzal a céllal, hogy az embereket gondolkodásra, valamint olyan nevek és szlogenek megfogalmazására késztessék, amelyeket Izland inspirált egy ajándékút és egy reykjavíki kiállításon való megjelenés ígéretével. Az erre a célra készített weboldalra több száz javaslat érkezett be az ország új nevére: Niceland, Danceland, Catch-A-Cloud Land, OMGWTFland... Több mint 25 ezer nevezés után, a pályázat végül két névre szűkült: "Let's Get Lost Land" és "Isle of Awe Land", amelyekhez koncepciófilmek is készültek, hogy könnyebbé tegyék meghozni a döntést a szavazásra szolgáló oldalra tévedők számára: mit is jelent Izland a világnak.
Zürich, a legehetőbb város
Zürich város képviselő-testülete nemrégiben érdekes "virágosítási" koncepciót fogadott el, amely szerint 2014-től a közterületeket ékesítő virágágyásokba árvácska- és kankalinpalánták helyett zöldségmagok fognak kerülni. A város körforgalmaiban és villamosmegállói környékén így jövőre fehérrépát, céklát és leveles kelt fognak termeszteni. Természetesen nem a képviselő-testület, hanem Zürich lakossága, akiknek - egyfajta közösségi tudatépítő és nevelő célzattal - meg kell dolgozniuk, hogy élvezhessék a friss terményeket.
.jpg)
Bár a döntés jól illeszkedik a város fenntarthatóságának javítására irányuló terveibe, a koncepció fogadtatása korántsem mondható egyhangúnak. Zürich turisztikai szervezetének feje kifejezetten támogatja az ötletet, mivel úgy véli, hogy ez az egyedi megoldás meglehetősen kedvező visszhangra találna a turisták körében. A kétkedő hangok viszont szkeptikusak a városi emberek zöldségtermesztési képességeit illetően, pedig a community vagy urban gardening világszerte több évtizedes múltra tekint vissza, sőt a közösségi kertek az utóbbi években már Magyarországon is egyre szaporodni kezdtek. A képet azonban valamennyire árnyalja, hogy ezek a parcellák általában kisméretű, a forgalomnak kevésbé kitett városi területeken kerülnek kialakításra, így kevés példa van arra, hogy az autósofőröknek vagy a villamosvezetőnek céklát kapáló városlakókra kellene számítania a síneken.
(A találatért köszönet Anikónak.)
Elcsípted? Küldd el!
